Megkérdezhetem, hogy miért éppen ezt az igeidőt választottad?

Ez tűnt természetesnek. Annyira nem lehet rossz, ha hangfelvételt csináltak hozzá. Will-el jobb lett volna? Igazából nincs akkora hatalmas különbség a kettő között, szerintem.

Csak gondolkoztam, hogy ezt milyen kontextus indokolja. Nem arról van szó, hogy a mondat hibás lenne - nem az -, csak hogy miért érdemes ezt választani. Mondjuk ha valaki felszólít, hogy zárd már be az ajtót, és erre közlöd veled, hogy márpedig nem fogod, ilyen helyzetben tudnám elképzelni.

Hát, én másra gondoltam mondjuk.
-Anyu, délután hogy fogok tudni bemenni a házba, ha nincs is kulcsom?
-Ne aggódj, nem fogom bezárni az ajtót.

Az úgy szerintem nem lenne jó. Ha azt mondom, hogy "I am not going..." az olyasmit jelent, hogy most rögtön, vagy legalábbis hamarosan meg fogom tenni, pontosabban nem fogom megtenni. Tehát mindenképpen az adott helyzetből fakad, a jelenből ered. Ezért morfondíroztam rajta, elég sok nyelvtani tesztet látok, mivel amúgy angoltanár is vagyok, ez is egy hasonló jellegű feladat.

Jó, hát én hiszek neked, kérdezd meg CK-t, hogy szerinte jó-e, mert így én már nem tudok rajta változtatni.

Nem vitás, hogy jó, mivel nem volt hozzá kontextus, úgyhogy ez nem kritika volt a részemről, csak hangosan gondolkodás. Ezek amúgy is eléggé szubjektív dolgok, illetve más lehet a használat Angliában és megint más Amerikában.

Még egyetemista koromban volt olyan, hogy cikket kellett írni angolul valamilyen témában. Mivel az egyetemen voltak amerikai vendéghallgatók, az egyik évfolyamtársam megkérte az amerikai hallgató haverját (aki ráadásul újságíró szakos volt), hogy írjon már neki egy cikket. Meg is írta, aztán kapott rá egy akkora hármast a magyar oktatótól, hogy ihaj.

Ha a magyar mondat jelenben állna, az szerintem áthidalna minden kérdéses dolgot, hiszen vonatkozhat mindenfajta jelenre és jövőre.